Szőcs Margit: Angyalkodás(színdarab)

 Szőcs Margit: Angyalkodás

-színdarab-

Szereplők: négy mesélő, négy angyal, Boldizsár, nagymama

Kellékek: angyalszárnyak, szék, karácsonyfa

1.Mesélő: December közepe táján repülő-maratont rendeztek a hópelyhek, amitől az erdő úgy fehérlett, mint az ezüst táltos sörénye. A Mennyország hetedik szférájában Gábriel Arkangyal megnyitotta a karácsonyi gyűlést.

Gábriel: Dicső Angyaltársaim, az Arkangyalok Tanácsa úgy határozott, hogy az idei Karácsony más legyen, mint az eddigiek. Az emberek folyton kitalálnak valamit, mi sem maradhatunk el mögöttük. Felkérem az angyalrendek képviselőit, mondják el ötleteiket.

2.Mesélő: Az angyalok meglepődtek, mert mióta Karácsony a Karácsony, ugyanúgy történt minden: feldíszítették a karácsonyfát, és elvitték a családokhoz.

1.angyal: - A legnagyobb újítás az lenne, ha nem vinnénk semmit .A mai gyerekek természetesnek veszik, hogy elhalmozzuk őket ajándékokkal. Már örülni sem tudnak. Ha elmaradna idén az ajándékozás, talán jövőre jobban megbecsülnék.

Gábriel: - Nem tehetjük ezt meg, nem lenne angyalhoz méltó megfosztani a kicsiket az örömtől . Újabb javaslat?

2.angyal: - Karácsonyfa helyett vigyünk körhintát. Ráülhetne az egész család, és egész este körhintázhatnának a karácsonyi énekek zenéjére.

Gábriel: - Vicces lenne, ha minden házban körhinta forogna. Talán az emberek is élveznék, ám a Karácsony nem vásári szórakozás, hanem csendes, bensőséges ünnep. Mindennek megvan a helye, az ideje.

3.angyal: - Szerintem az lenne a legjobb, ha megtanítanánk az édesanyákat, édesapákat, nagyanyákat, nagyapákat az angyalkodásra.

Gábriel: - Jól hangzik, de hogyan képzeled el?

3.angyal: - Úgy, hogy belebújunk az emberekbe, és azt tesszük, amit eddig is, csak rajtuk keresztül. Így megtapasztalhatják angyali természetünket.

Gábriel: - Nagyszerű ötlet. Szárnyalásra fel, mindenki tudja a dolgát.

3.Mesélő: Időközben a földi világ szorgalmasan készült a Karácsonyra. Tisztultak a lakások, sültek-főttek az ünnepi finomságok. 

4.Mesélő: Karácsony délutánján csodás dolgok sorozata ment végbe Boldizsáréknál. Úgy kezdődött az egész, hogy Nagymama meg akarta tisztítani az előző napról elmaradt, legfelső ablakszemeket.

Nagymama: - Hozd ide a konyhaszéket, hogy álljak rá, kisunokám, mert nagyon magasan van az ablak…

1.Mesélő: Boldizsár kiszaladt a székért, és amikor visszatért a szobába, azt látta, hogy nagyanyja a magasban lebegett, és pucolja már az ablakot.

Boldizsár: - Nagymama, hogy kerültél oda?

Nagymama: -Miről beszélsz? Hová?

2.Mesélő: Lepillantott, s maga is meglepődött, hogy nem éri a földet. Észre sem vette, hogy felszállt.

3.Mesélő: De ez csak a kezdet volt. Boldizsár kiment az udvarra, hogy megcsodálja a sűrű havazást. Az égen Apát látta repülni a vállán egy fenyőfával. Este, amikor Anyát keresve bepillantott a nappaliba, nem bírt szóhoz jutni: a szoba közepén egy plafonig érő karácsonyfa állt, melyet Anya díszítgetett nagy gonddal. Hátán kitárt szárny fénylett.

4.Mesélő: Megszólalt a csengő. A család a szobában termett. A szemek úgy ragyogtak, mint a csillagszórók. A fa mennyei szépségben pompázott, Boldizsár nem tudott betelni vele. Úgy körözött egész este körülötte, akár egy forgásba feledkezett körhinta.