A malomjátékot - más néven csoszogóst - az itt látható táblán játssza két játékos, fejenként kilenc-kilenc bábuval. A játék két részre oszlik.
Az első részben a játékosok felváltva egy-egy bábut helyeznek a tábla valamelyik csomópontjára. Ezek a táblát alkotó három téglalap sarkai, illetve a vonalak kereszteződései; az ábrán betűk jelölik őket. A már letett bábuk nem mozdíthatók; bábuinkat csak üres helyre tehetjük.
Ha valakinek sikerül három bábuját a vonalak
mentén vízszintesen vagy függőlegesen egymás mellé tennie - a téglalapok valamelyik szélén vagy a négy összekötő vonal egyikén -, ezzel "malmot" csinált, s jutalmul le veheti az ellenfél valamelyik bábuját.
A levett bábu nem tehető vissza többé. Nem szabad levenni olyan bábut, ami éppen malomban áll; kivéve azt a ritka esetet, ha az ellenfél valamennyi bábuja malomban van.
Ha mindkét játékos elhelyezte kilenc-kilenc bábuját, kezdődik a játék második része. Itt felváltva lépnek egy-egy bábujukkal, mindig a vonalak mentén, s mindig csak a szomszédos csomópontig. Nem lehet olyan csomópontra lépni, ahol már áll figura, akár az ellenfélé, akár a sajátunk.
Most is malom létrehozása a feladat. Aki malmot csinál, levehet egy ellenséges bábut, ami nem áll malomban.
Ha valamelyik játékosnak pontosan három figurája maradt, ugorhat: nem kell többet a vonalak mentén közlekednie, hanem bármelyik szabad csomópontra átugorhat bábuival, akárhol álltak is azok. Ha azonban ezután ellenfelének sikerül malmot csinálnia, nyert, hiszen ha a három közül levesz egyet, kettő marad, ennyivel pedig nem lehet malmot csinálni.
A játék véget érhet úgy is, hogy a soron levő játékos nem tud lépni, mert minden bábujának el van zárva az útja - ekkor vesztett. (Ez csak a játék második részében következhet be, mivel az első részben bárhova lehet rakni; s csak akkor, amikor a játékosnak még legalább négy bábuja van, mivel hárommal már ugrálhat.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése